Unterjesingen

Közigazgatásilag a németországi Tübingen városához tartozó kb. Iklad méretű település. A kapcsolatukat tulajdonképpen Iklad "megörökölte".
Iklad községben működő Ipari Műszergyár sportegyesületének, azon belül a gyár igazgatójának Molnár Józsefnek, valamint egy Unterjesingenben élő német polgárnak, Lissner úrnak a barátságából szélesedett ki e kapcsolat. Kezdetben a községi sportegyesületek utaztak évente váltva.
1990-től kezdődően. Az idők folyamán egyre több nem sportoló, hanem inkább érdeklődő érkezett mindkét oldalon a községekbe. A kapcsolat szponzorálását és szervezését a Polgármesterek, illetve a Képviselő-testületek vették át. A kapcsolat egyik fő szervezője - német oldalról - Heinz Möllers, aki időt és fáradtságot nem kímélve minden lehetségest megtanult a községről. Sokszor meglátogatta dr. Brandtner Pált is, akitől olyan információkat is megtudott, amelyeket csak ikladiak tudhattak. Sok ikladi családot becenéven ismer és szólít. Ahol tud segít, már úgy jár esküvőkre, mint szülőfalujába. Heinz Möllers ez irányú tevékenységével kiérdemelte, hogy 2002-ben Iklad község díszpolgára lett. E minőségében kötelességének érzi, hogy a település szinte minden rendezvényén részt vegyen.
Évente felváltva küldöttségek érkeznek, amelyeknek mindkét település igyekszik bemutatni országa szépségeit, valamint barátainak igyekszik kellemes kikapcsolódást biztosítani. Külső kapcsolatok azért élnek, mert kialakultak családi barátságok, amelyek működtetik azt.


Tauplitz

1992-ben Sztrecskó Zsuzsanna ikladi születésű gödöllői lakos nyári szabadságát töltötte Ausztriában, és Dr. Brandtner Pál évtizedekig tartó kutatásainak eredményét ismerve, felfedezte Tauplitz községet, amely a Grimming hegy lábánál helyezkedik el, felette pedig 2012 méteren a Tauplitzalm áll őrt. Péter Schweiger polgármestert megkeresve elmondta, hogy mit tud a Tauplitzban és környékén Mária Terézia császárnő idejében történtekről. A tauplitzi polgármester is tudott Brandtner úr kutatásairól, hiszen ezzel egyidőben ment levél Ikladról a tauplitzi Polgármesteri Hivatalba a kapcsolatfelvétel lehetőségét kérdezve. Péter Schweiger polgármester úr egyik választási ígérete volt a községnek, valamint az ikladi képviselő-testületnek is régi vágya volt e kapcsolatfelvétel. Minden történeti és emberi feltétel adott volt, ezért Tauplitz és Iklad községek 1992. október 25.-én a két képviselő-testület közös testületi ülésen, Ikladon elhatározta a testvéri kapcsolatok felvételét.
A kapcsolatfelvétel tényét 1993 nyarán a két község polgármestere által aláírt német és magyar nyelvű okmány szentesítette, mely mindkét község Polgármesteri Hivatalában látható. A látogatások mindig nagy eseményeknek számítanak Az elmúlt időszakban szinte nem is volt olyan községi rendezvény, ahol a testvérfalu sikerének ne örültek volna és valószínű ez még évszázadokon keresztül így is lesz.

Csatószeg

Csatószeg (Erdélyi település, Csíkszereda közelében) 1993 óta áll kapcsolatban Ikladdal
A községi könyvtár és a Műszergyár által adományozott könyvek beleltározásakor számos esetben többes példányszámú kötet került elő és kiárusítást tartottak. Az akció sikeres volt, de ennek ellenére sok könyv feleslegessé vált. Így jött az ötlet, hogy ajándékozás.
Erdélyi ismerősök révén jutottak el Csatószegre, ahol örömmel fogadták a felajánlásokat Valójában így alakult meg a Csatószegi községi könyvtár, 1500 darab könyvvel.
1993-tól szervezetten három alkalommal jártak Ikladon és fordítva. A három-négy napos látogatásokat tartalmas programok színesítették...

A falu (románul Cetătuia) Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik.
Csíkszeredától 18km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Fiság torkolatánál. Alfalu, Szentegyházfalva és Templomalja részekből áll.
Neve a régi Csató személynévből való, mások a csat főnévből származtatják, ismét mások török eredetűnek tartják.
Története:
1567-ben Chijato-zegh néven említik. 1719-ben 376 lakosa pusztult el pestisben. 1910-ben 980 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 992 lakosából 990 magyar és 2 román volt.
Látnivaló:
Szent Simon és Júdás apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, mai alakját az1771 és 1778 közötti barokk átépítéskor nyerte. Szárnyas oltára a 16. század második negyedéből való. Tornya 1660 és 1670 között épült, 1846-ban újjáépítették. Kisboldogasszony-kápolna csatlakozik hozzá.
A falu központjában eredő borvíz Alcsík egyik jóízű borvize.
Híres emberek: Itt született Györffi József 1848-as forradalmár, a Makk-féle összeesküvés résztvevője és Bors Ferenc 1848-as honvédezredes.

Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .